Cece nagyközség

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Fejér megye
Kistérség: Sárbogárdi kistérség
Lakosság: 2806 fő
Terület: 58.84 km²
Népsűrűség: 47,69 fő/km²
Rang: nagyközség
Körzet hívó: 25

Fekvése

A település két főút találkozásánál fekszik: 63-as úton Sárbogárd és Szekszárd között, illetve Dunaföldvár és Simontornya között a 61-es úton. A falu vasútállomása a MÁV 46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék) vasútvonalán található Rétszilas és Vajta között.

Története

A község alapítását és elnevezését valószínűleg a Szent István halála utáni évtizedekben letelepedett besenyőknek köszönheti. A település nevét Czecze nevű birtokosáról kapta. III. Béla egy 1193-ban kelt oklevele említi először. A jellegzetes kisnemesi falu 1701-ben a Meszlényi családé lett. A lakosság főként földműveléssel és állattartással foglalkozott, nagyobb része ma is a mezőgazdaságból él. Híres terményük a cecei paprika és a görögdinnye.

Az 1910-es népszámlálás szerint Czeczének 3690 lakosa volt, ebből 1907 református, 1617 római katolikus és 83 evangélikus vallásúnak vallotta magát.

Nevezetességei

Csók István Emlékmúzeum

A Sáregresen született Csók István (1865–1960) Kossuth-díjas festőművész szüleinek Cecén 1890 körül épült egykori kúriájában őrzik több festményét, személyes tárgyait és a család bútorait.

Mezőgazdasági Tájmúzeum

A Fisi család XIX. századi épülete ma Tájház, ahol mezőgazdasági munkaeszköz-történeti kiállítás tekinthető meg.

Itt született 1933. május 14-én Kovács László , az Egyesült Államokban élő világhírű magyar származású operatőr. 1952-1956 között végezte el a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakát Illés György tanítványaként. 1956-ban operatőr tanulótársával, későbbi kollégájával, Zsigmond Vilmossal egy bevásárlószatyorba rejtett kamerával filmezték a forradalom eseményeit. 1956 végén elhagyták az országot azzal a csaknem tízezer méternyi filmanyaggal, amelyen a felkelést és a fegyveres összecsapásokat rögzítették. Ausztriába menekültek, ahol a felvételeket filmmé dolgozták fel, és azt egy producer megvette. (Az alkotás 1961-ben került adásba a CBS amerikai televízióban.)

Ő fényképezte többek közt a Halálfejesek (1967), a Szelíd motorosok (1969), Az öt könnyű darab (1970), az Alice Csodaországban (1970), Az utolsó mozielőadás (1971), a Mi van doki? (1972), a Papírhold (1973), a Huckleberry Finn (1974), a New York, New York (1977), az Édenkert a sikátorban (1978), a Frances (1982), a Szellemirtók (1984), a Kasszafúrók (1984), a Maszk (1985), a Két hét múlva örökké (2002) című filmeket.

Olyan rendezőkkel dolgozott, mint Bogdanovich, Kramer, Altman, Lester, Malle. 1998-ban megkapta a Camerimage fesztivál, 2005-ben pedig a Magyar Operatőrök Társaságának életműdíját. Ez utóbbit, a Legenda-díjat 2005 októberében Budapesten, az Aranyszem Operatőr Fesztiválon személyesen vette át mestere Illés György, valamint Tóth János és Zsigmond Vilmos társaságában. 2006 novemberében az 56-os forradalom 50. évfordulóján rendezett újabb Aranyszem Fesztiválon is ott volt a Legenda-díj, vagy ahogy akkor nevezték: A forradalom szeme-díj (Arriman-díj) kitüntetettjei között: ekkor azok az operatőrök részesültek ebben az elismerésben, akik 1956-ban az utcákon voltak és az eseményeket kamerával rögzítették. Kovács Lászlót 2006 decemberében a Santa Fé-i filmfesztiválon is életműdíjjal tüntették ki.

Kovács László 2007. július 22-én elhunyt.

Következő községek

További községek